Szolgáltatások
Hirdetéskezelés
Content & SEO
Rólunk
Hasznos
Marketing alapok
Online marketing
Ajánlatkérés
A business model canvas egy stratégiai menedzsment eszköz, amely újonnan induló, de akár már működő vállalkozások számára is segítséget nyújthat. Kilenc komponensével bármelyik cég legfontosabb alapvető tulajdonságai felvázolhatók: cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában.
A business model canvas magyarul üzleti modell vászon néven ismert. A canvas model Alexander Osterwalder „találmánya”, aki doktori képzése során különböző cégeket vizsgált. Ezen munkájának továbbfejlesztéseként dolgozta ki azt a modellt, amely összefoglalja bármely vállalkozás legfőbb ismertetőit és stratégiáját.
A business model canvas előnyei leginkább akkor láthatók, ha szembe állítjuk a hasonló célokat szolgáló üzleti tervvel. Az üzleti terv egy körülbelül 50 oldalas összefoglaló, amely az adott vállalat minden fontos részletét felvázolja és kifejti. Ezzel szemben az üzleti modell vászon összesen kilenc mezőből áll, amelyekbe gyakran post-it cédulákra írva, csupán néhány szóban összefoglalva kerülnek fel ugyanezen részletek. Ebből adódóan a modell sokkal gyorsabban összeállítható, mint egy üzleti terv, valamint a változtatások eszközölése is egyszerűbb.
Ennek oka, hogy a papírmunka csupán annyiból áll, hogy egy mező tartalmát módosítjuk.
Az agyhoz hasonló módon a vászon is kétfelé osztható. Ezek közül a jobb oldali a kreatív, értékteremtő rész. Ide azon területek tartoznak, amelyek a valóságban már sokkal inkább a megvalósításhoz köthetők (így például a gyakorlatban a marketing). A bal a racionálisabb, háttérfolyamatokért felelős oldal, benne az értékteremtéshez szükséges eszközökkel: erőforrásokkal, partnerségekkel.
Alexander Osterwalder ezen kívül 2010-es könyvében négy fő csoportba osztotta a kategóriákat: megkülönböztetett infrastruktúrát, ajánlatot, vásárlókat és pénzügyeket. De nézzük, mi is pontosan a kilenc alkotóelem!
Az értékajánlat mindazon dolgok összessége, amelyek megkülönböztetnek egy vállalkozást a versenytársaitól. Ide tartozik minden termék és szolgáltatás, amely valamilyen módon új, személyre szabott, elérhető árú vagy „trendi”.
Osterwalder az értékajánlatot kétféle módon teszi meghatározhatóvá. Kvalitatív értékajánlatról beszélünk, amennyiben a vállalkozás például az árszabásával emelkedik ki a többi versenytársa közül. Ezzel szemben a kvantitatív értékajánlat áll, amely esetében a szolgáltatott értéket olyan tényezők határozzák meg, mint a túlnyomóan pozitív vásárlói tapasztalatok.
Az értékajánlat elhelyezkedése mindezek fényében nem meglepő. Ez az a mező, amely összeköti az értékteremtő, gyakorlati jellemzőket az erőforrásokkal és háttérfolyamatokkal.
A modell bal oldalához tartoznak azon háttérfolyamatok és alkotóelemek, amelyek szükségesek az értékajánlat létrehozásához. Ezen jellemzők általában kívülről kevéssé láthatók, hiszen magának a vállalatnak a belső mechanizmusait, struktúráját határozzák meg. Részei: partnerek, tevékenységek, erőforrások és a költségstruktúra.
Ahhoz, hogy egy vállalat a saját speciális működésére koncentrálhasson, általában szükséges bizonyos partneri kapcsolatok kialakítása. Ezek leggyakrabban alapanyag beszerzések, összeszerelés, értékesítés vagy egyes marketing feladatok kiszervezése. A fő partnerekhez azon együttműködések kerülnek, amelyek minden esetben szükségesek a vállalat optimális létezéséhez, hiszen a működéshez kapcsolódó kockázatot és bizonytalanságot csökkentik, míg az eredményeket növelik.
A fő tevékenységek körébe sorolhatók azon cselekvések, amelyek az értékajánlat megvalósításához szükségesek. Idetartozik a gyártás, vagy szolgáltatások esetében azok elvégzése - mint például havidíjas keresőoptimalizálás vagy Google hirdetéskezelés egy online marketing ügynökségnél. Fontos azonban, hogy ide sorolhatók azon tevékenységek is, amelyek az optimális működést teszik lehetővé, így akár a megfelelő ellátási lánc részegységeinek vagy a beszállítói kapcsolatoknak a kiépítése is.
Az erőforrások kategóriája mindazon tényezőket tartalmazza, amelyek szükségesek az értékajánlat létrehozásához – vagyis a tevékenységek elvégzéséhez. A legfontosabb különbség a tevékenységekkel szemben, hogy míg az ellátási lánc példájában tevékenységként értelmezhető a lánc létrehozása és működtetése, addig az erőforrást azok a munkavállalók és fizikai eszközök jelentik, amelyek a gyakorlatban is működtetik azt. Az erőforrások négy fő kategóriába oszthatók:
A bal félteke utolsó eleme a költség struktúra, amely alapján minden vállalat két fő kategóriába eshet. Az első a „cost driven”, amely azon vállalkozásokat foglalja magába, amelyek célja saját költségeik minimalizálása. Erre a csoportra gyakran nagyfokú kiszervezés és automatizáció jellemző. A második kategória a „value driven”, vagyis azok a vállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékkel, minőséget képviselve működnek.
A modell jobb féltekéhez tartozó kategóriák azt határozzák meg, hogy a létrehozott érték pontosan hogyan válik a vállalat értékajánlatává: hogyan jut el a vásárlókhoz, kik egyáltalán ezek a vásárlók és milyen a céggel való viszonyuk. Részei az ügyfelek, az ügyfélkapcsolatok, a csatornák és a bevételek.
Az ügyfelek esetén minden induló vállalkozásnak meg kell határoznia, hogy kik azok a vásárlói, akiknek a problémáit meg akarja oldani termékei, szolgáltatásai segítségével. Ezen kategória általában 5 fő csoport mentén vázolható fel: a tömegpiac, a „niche”, a szegmentált piac, a diverzifikált piac és a többoldalú piac.
A vállalkozás hosszú távú sikerének érdekében fontos megfelelő módon kiépítenie a vásárlókkal történő kapcsolattartást. Ezen jellemző határozza meg ugyanis a cég elérhetőségét a célközönség számára, és ami még fontosabb: a már megszerzett vásárlók, ügyfelek megtartását. Az ügyfélkapcsolat leggyakoribb módjai a személyi asszisztencia, az önkiszolgálás, illetve a közösségek létrehozása.
A business modell canvas következő része a csatornák. Azokat a módszereket jelentik, amelyeken keresztül egy cég kapcsolatot teremthet új vagy már meglévő ügyfeleivel. A gyakorlatban ez leggyakrabban a marketing tervet, azon belül is a stratégiát jelenti. Ennek megfelelően pedig a vásárlói döntési ciklus lépcsőfokait is érdemes figyelembe venni a megfelelő csatornák kiválasztásakor.
A bevételek (és ezek forrása) a legtöbb vállalat számára a leginkább kritikus kérdés. Ezen pont meghatározásakor azt kell eldönteni, hogy a korábban kijelölt ügyfélkör milyen termékért vagy szolgáltatásért hajlandó fizetni, az adott értékért mennyit hajlandóak kiadni, illetve hogyan tehető a vásárlás a lehető legkényelmesebbé számukra. A legismertebb bevételi típusok a felhasználási költségek, feliratkozási költségek, bérletek.
Összességében tehát a business model canvas egy rendkívül hasznos modell, amely bármelyik induló, de akár már működő vállalkozás számára is segítséget nyújthat a stratégiai menedzsmentben. Már el is készítetted a saját vásznadat, de a csatornák kapcsán még bajban vagy? Keress minket bizalommal: kérj tőlünk ajánlatot!
