Szolgáltatások
Hirdetéskezelés
Content & SEO
Rólunk
Hasznos
Marketing alapok
Online marketing
Ajánlatkérés
Az IP-cím manapság már nem csak az informatikusok és programozók szaknyelvében van jelen, hanem az átlagember mindennapjait is átszövi. Azonban még mindig sok a kérdés és bizonytalanság ezzel kapcsolatban. Mire jó? Miért kell? Kell-e egyáltalán vele foglalkozni? Az alábbi bejegyzésben mélyrehatóbban is megvizsgáljuk az előbbi kérdéseket, és segítünk eligazodni a témában.
Az IP-cím jelentése Internet Protocoll Address, melynek első két szavából alakult ki az IP mozaikszó. Röviden az internetcímet jelöli. Az címeket az internetszolgáltatók (ISP) adják ki, melyek régiónként érhetők el.
Az IP-cím egy számsor, amely az internetfelhasználók eszközeinek azonosítására szolgál. Ebből következik, hogy minden internetcím egyedi, hisz a mobiltelefon, az asztali számítógép, a laptop és a tablet is más-más számsorral rendelkezik. Ez a számsor segíti a webhelyeket és más hálózatokat azonosítani a hozzájuk kapcsolódó eszközöket.
Amikor az internetet használjuk, ez az azonosító kéri az engedélyt adott internetkapcsolat (pl. weboldal) használatához. A kérelmet a szolgáltató beazonosítja, majd elküldi azt az információt, amivel felhasználóként hozzáférünk a weboldalhoz. De ugyanez a számsor lesz a segítségünkre abban az esetben is, amikor egy adatot szeretnék átküldeni egy másik számítógépre.
IP-azonosító nélkül nem működnének eszközeink, és nem tudnánk használni az internetet sem. IP-címünk is személyes adatnak számít, melyet alapesetben nem tanácsos kiadni, ugyanakkor az interneten böngészve mégis ez alapján informálódik rólunk a web. Kétféle információt tárol az IP-számsor:
Helyadatok: Az IP-címben megtalálhatók annak a földrajzi helynek az adatai, ahol az adott eszközt használják. Nem tud azonban teljesen pontos helyadatot szolgáltatni, leginkább régiós szinten tudja megállapítani, hogy hozzávetőlegesen honnan érkezett a kérelem. Ennek azonban fontos szerepe van, ugyanis ha például gyanús fióktevékenységet észlel a Google, mert a megszokottól eltérően másik városból érkezett bejelentkezés, azonnal jelez. Másrészről a helymeghatározás segítségével bukkannak fel a számunkra relevánsnak tartott (környékbeli) találatok a böngészőtől, illetve a keresőmotoroktól.
Internetes tevékenység adatai: A weboldalak információkat gyűjtenek kereséseinkről, internetes tevékenységeinkről, melyek alapján célzott reklámokat kapunk. Az IP-számsor rögzíti, milyen alkalmazásokat használunk, mennyi ideig böngészünk egy adott oldalon, majd erre alapozva generálják a hirdetési hálózatok a további, megjelenő hirdetéseket. Marketinges tevékenység szempontjából tehát fontos adatokat tárol az IP, mert a szakemberek ennek segítségével tudnak személyre szabott tartalmakat készíteni.
Az IP-címeknek két verziója van aszerint, hány felhasználót képesek kiszolgálni:
IPv4: Ez a verzió egy régebbi típus, melyet világszerte a leggyakrabban használnak. 32 bites címről van szó, melynek a számsora 4 számból áll pontokkal elválasztva. A számok 0 és 255 között lehetnek (például: 255.255.255.255). A számok hálózatcímet, alhálózatokat és eszközcímeket jelölnek. IPv4-es cím csak korlátozott számban adható, így nem csoda, ha egy idő után a folyamatos technikai változásoknak köszönhetően újabb verziót kellett létrehozni.
IPv6: Az IPv6 egy újgenerációs, 128 bites cím, mely már 6 számjegyből áll. Ma már IPv6-os címeket adnak ki, hogy a folyamatosan növekvő eszközkészletet és a felhasználókat ki tudják szolgálni.
Az elérhetőséget tekintve megkülönböztetünk dinamikus és fix IP-t.
A dinamikus IP nevéből adódóan állandóan változik. Ez azt jelenti, hogy a kiszolgáló mindig más IP-azonosítót ad az eszköznek, akárhányszor az internetre csatlakozik. Jellemzően az otthon használatos vagy személyi eszközök esetében használják, amelyeknek nem szükséges állandóan elérhetőnek lennie. Ez a megoldás azért született, hogy a korlátozott számú IPv4-azonosítók folyamatosan kiadhatók legyenek.
A fix IP-k esetében adott eszköz mindig ugyanarról az IP-címről használja az internetes szolgáltatásokat. Ezt a típust főleg vállalati célokra használják, olyan esetekben, amikor állandó elérhetőségre van szükség. Például a szervertermek, szerverfarmok esetén fix IP-t használnak. Ezek az eszközök könnyebben beazonosíthatók, hisz az IP-címük nem változik.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogyan tudjuk leellenőrizni a saját IP-azonosítónkat, ugyanis bármilyen hálózati hiba esetén meg tudjuk nézni, érint-e minket a probléma. Fix IP-című eszközök esetében még fontosabb, hogy ismerjük az azonosítót, amelyet az alábbi nagyon egyszerű módon lehet megkeresni:
Van lehetőség az IP-cím elrejtésére a VPN (Virtual Private Network) segítségével. A VPN egy magánhálózat, amely elrejti az IP-azonosítót az internetes kapcsolódásnál, így nem férnek hozzá sem a helyadatokhoz, sem pedig az internetes tevékenységek adataihoz. A VPN a saját IP-címét használja a böngészés során, tehát helyettesíti a saját azonosítónkat. Ezáltal inkognitóban maradhatunk, és nem kell tartanunk attól, hogy illetéktelenek hozzáférnek az adatainkhoz. A VPN használata biztonságos, sőt bizonyos esetekben (pl. távoli elérés üzleti tartalmakhoz) ajánlott is igénybe venni a szolgáltatást, hogy megóvjuk eszközeinket és adatainkat.
A VPN mellett a privát IP-címek is azt a célt szolgálják, hogy az eszközök internethez történő csatlakozása biztonságos legyen. Privát IP-azonosítója többnyire vállalatoknak, cégeknek van, de otthoni használatra is alkalmazható. Ezek ismérve, hogy az interneten keresztül nem megtalálhatók, így eszközeinket tökéletesen védi az online érkező támadásoktól.
Vállalkozásunk, cégünk biztonságának fenntartása érdekében mindenképp javasolt a privát és fix IP-címek használata, melyek erősebb védelmet nyújtanak a kibertámadások ellen. Remote munkában dolgozók esetén a VPN használata is ajánlott, amelyen keresztül kockázat nélkül kapcsolódhatnak a céges szerverhez. Az internetes böngészés során is számos támadásnak és visszaélésnek vannak eszközeink kitéve, azonban kellő odafigyeléssel és tudatossággal megóvhatjuk személyes adatainkat egyszerű felhasználóként is.
Szerző: Bondici Bea, content marketing szakértő
