Szolgáltatások
Hirdetéskezelés
Content & SEO
Rólunk
Hasznos
Marketing alapok
Online marketing
Ajánlatkérés
Akinek vállalkozása van vagy bármilyen formában termékeket és szolgáltatásokat kínál, nap mint nap foglalkozik marketinggel. A marketing egy olyan átfogó fogalom, amit akkor is használunk, ha valójában nem vagyunk tisztában a jelentésével. Számos értelmezéssel, félreértéssel és helytelen használattal találkozni a köznyelvben, ezért érdemes jobban megérteni ezt az ellentmondásoktól sem mentes szakterületet.
Mielőtt bárki azt hinné, hogy egy két soros mondattal le lehet írni, hogy mit is jelent ez a szó, csalódást kell okoznom: a marketing egyike azoknak az üzleti szakkifejezéseknek, amelynek nincs egységes definíciója.
Az elnevezés értelmezése azért összetett, mert egymással versengő és egymásnak gyakran ellentmondó értelemben használják a szót még az akadémiai irodalomban is. A definíciók csoportosításának legelterjedtebb alapja, hogy mennyire értelmezzük tágan vagy specifikáltan a fogalmat.
Olyan üzleti, vállalati tevékenység, ami a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat.
Tágabb értelemben gyakorlatilag minden, amit egy vállalkozás csinál. Beletartozik a piacelemzés, termékportfólió kialakítása, árazás, reklámozás, értékesítési folyamat megtervezése és a vásárlók ösztönzése, befolyásolása is. Nem véletlen, hogy a marketing terv és az üzleti terv között sok átfedést lehet látni, hiszen az üzlet lelke tágabb értelemben véve maga a marketing.
Szűkebb értelemben a marketing egy eszközrendszer, amelynek végső célja a vállalat profittervének teljesítése az összes elérhető és releváns marketingeszköz alkalmazásának segítségével.
Megítélésem szerint a két fogalom egyáltalán nem zárja ki egymást. A szó két különböző jelentéséről beszélhetünk inkább. Fontosabb azonban, hogy a tág és szűk értelmezés egyaránt az üzleti szférára koncentrál, ami könnyen félrevezető lehet. A köznyelvben ugyanis egy még tágabb, úgynevezett kiterjesztett definíció használata elterjedt.
Ha jobban átgondoljuk, a marketing, mint szemléletmód messze túlmutat a piaci folyamatokon és az üzleti vállalkozások világán is. Hiába elsősorban az üzleti tudományághoz, a gazdasághoz sorolható, valójában a társadalomtudomány széles spektrumában értelmezhető. Marketing szemlélet kell nem csak egy termék, hanem egy eszme, egy személy, akár saját magunk elfogadtatásához és megismertetéséhez is. Mindenki ismer például olyan kollégát a munkahelyén, akire elmondható, hogy “jó a marketingje, így közkedvelt a vezetők és munkatársak között“.
Erre a szemléletre szükség van az oktatásban is, hiszen egy előadást vagy tanórát és az elsajátítandó ismereteket is érdekessé kell tenni, gyakorlatilag a tudást is “el kell adni” a hallgatóságnak. A marketing szemléletmóddal lehet találkozni a vallásban, politikában és a kultúrában is.
A marketing a társadalomtudományi területek számtalan részterületét lefedi. Ugyanúgy megjelennek benne elemek a pszichológiából, szociológiából és a matematikából, mint ahogy a triviálisnak gondolt közgazdaságtanból és menedzsment ismeretekből.
Természetesen a Marketing21 reklámügynökség esetében a vállalatok (különösen a kis- és középvállalkozások) marketing értelmezése a leginkább érdekes, hiszen ezzel foglalkozunk. Az üzleti értelemben vett fogalomhoz szerintem úgy lehet a legkönnyebben közelebb kerülni, ha feltesszük a releváns kérdéseket, amik minden egyes cég (esetünkben ügyfél) kapcsán elsőnek eszünkbe jutnak.
Természetesen a sor bővíthető további kérdésekkel is, de ennél sokkal fontosabb, hogy mit nem szabad összekeverni a marketinggel.
Hatalmas különbség van értékesítés és marketing között: előbbi az eladási környezet javításáért felel, míg utóbbi egyetlen feladata, hogy eladjon valamit egy bizonyos ügyfélnek.
Maga a kreatív egy lényeges eleme lehet egy hirdetésnek, reklámnak. Azonban attól, hogy van egy szép kreatív, nem lesz sikeres a cég. Sőt, gyakran a kreatív sokkal kevésbé meghatározó, mint maga az értékesítési és reklám gépezet.
Egy vállalkozás életében rendkívül fontos, hogy legyenek elégedett vásárlói, akik minőségi kiszolgálást kapnak. A marketingnek ugyanakkor nem feladata (és meggyőződésem szerint kívül is esik a kompetenciáján) az ügyfélszolgálat. Ettől függetlenül persze kell a szemlélet egy ügyfélszolgálat tervezésekor is.
Elhelyezni egy reklámot egészen más mint végiggondolni egy teljes marketing gépezetet és folyamatot. A hirdetés csak egy apró elem a vásárlásig vezető úton.
Az a marketing, amelyik megfeledkezik az ügyfelekről, nem lehet sikeres. Ha egy cég arról beszél, hogy mit és hogyan csinál, el fog bukni. Hatásosabb arról beszélni, hogy az értékesített terméknek vagy szolgáltatásnak köszönhetően miért lesz jobb a vásárló élete: tehát hogyan tud neki segíteni a vállalkozás.
Azt hinni, hogy évente elég egyszer vagy kétszer foglalkozni egy vállalkozás marketingjével, hatalmas tévedés. Egy folyamatos, rendszeres és ismétlődő feladatokat tartalmazó rendszer a marketing, amit ráadásul fejleszteni is kell.
A történelmi áttekintésekre gyakran nem vagyunk kíváncsiak, hiszen nem sok köze van az aktuális problémáinkhoz. Napjaink kihívásainak megértéséhez azonban nagyon is fontos látni tágabb perspektívát. A jövő csak akkor saccolható meg bizonyossággal, ha tudjuk, mi vezetett el a jelenhez.
A 19. század közepétől számított időszak, amikor a piaci kereslet még meghaladta a kínálatot. A cégek ekkor még azzal foglalkoztak, hogy minél jobb gyártási, előállítási számokkal rendelkezzenek, hiszen közel sem volt akkora a túlkínálat mint napjainkban.
Az 1920-as évektől kezdődött. Ekkorra beértek azok a technológiai újítások, amelyeknek köszönhetően megnőtt az áruk és szolgáltatások kínálata. Ekkor kezdődött el a vevőkért folytatott igazi küzdelem. Elterjedtek a reklámozási és értékesítési módszerek, valamint az agresszív vadkapitalista szabályozási környezet miatt erős konkurensharc kezdődött.
Az 1950-es évektől számolható. Innentől mindent a fogyasztói igényeknek rendelnek alá a vállalkozások. Elkezd nőni a választék, megjelennek az egyedi igényeket is szem előtt tartó ajánlatok, a cégek betöltik a réspiacokat. Olyan professzionális eszközök születése köthető ehhez az időszakhoz, mint a piackutatás, a vásárlói interjúk és fókuszcsoportok.
A 80-as évektől kezdődő időszak. Az állami hatóságok rájöttek arra, hogy a szabadpiaci folyamatok gyakran túl sok problémát okoznak a társadalomnak. Erősödik a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, és a hatóságok felismerik, hogy nem minden esetben szabad a fogyasztói igényeknek teret engedni. Megjelennek a tiltott termékek, piacilag árazott termékek és büntetőadók (például dohány és alkohol termékek). A marketing szemlélet ekkorra épül be a vállalati tevékenység minden szintjére. Egyúttal elkezd terjeszkedni és bekerül a politikába, művészetbe, nonprofit szférába is.
A 90-es évektől számolható időszak, ami napjainkig tart (érdekesség, hogy a cikk írásának időszakában jelennek meg a legújabb hírek a globalizáció lassulásáról, ami még nem jelenti a folyamat végét). Különlegessége a transznacionális és multinacionális vállalatok megjelenése, a tömegmarketing elterjedése. A kis- és középvállalkozások csak nehezen tudnak versenyezni a tömegtermeléssel és külföldi árutermeléssel, ezért specializált helyi szolgáltatások nyújtásával tudnak versenyben maradni.
A marketinget két fő részre bonthatjuk: offline és online területekre. A cégek, márkák többsége napjainkban már főként online hirdet, de nem tűntek el a klasszikus offline eszközök sem (reklámplakátok, kiállítások, szórólapok, brosúrák stb.), jellemző, hogy vegyesen alkalmazzák őket a vállalatok. Az internet korszakában az alábbi területei a legnépszerűbbek a marketingnek: PPC hirdetések (például a Google keresőben, Facebookon, Instagramon, TikTokon stb.), keresőoptimalizálás, e-mail kampányok, social media marketing, tartalommarketing, influencer marketing.
A B2B marketing betűszó a business-to-business, míg a B2C a business-to-consumer angol kifejezésből ered. Míg a B2B marketing olyan stratégiákat jelent, amelyekkel egy cég más vállalkozásokat céloz, addig a B2C marketingben a vállalatok közvetlenül a vásárlókat érik el. Két fontos különbség a két típus között:
A 4P és 7P kifejezések a marketing mix fogalmával hozhatók összefüggésbe: azokat az eszközöket jelölik, amelyek szükségesek a sikeres kampányokhoz.
A klasszikus 4P modell:
A szakma fejlődésével 3 ponttal kiegészült a mix, így alakult ki a modern 7P: