Szolgáltatások
Hirdetéskezelés
Content & SEO
Rólunk
Hasznos
Marketing alapok
Online marketing
Ajánlatkérés
Marketingterv minden vállalkozásnak kell. Ez egy olyan alapvető dokumentum, mint az üzleti terv, az Alapító okirat, a Társasági szerződés vagy egy vendéglő étlapja. Sajnos a magyar kis- és középvállalkozások között még mindig számtalan olyan van, amely nem veszi a fáradtságot, hogy elkészítse és karbantartsa a marketingtervet. Egy ilyen dokumentum nélkülözhetetlen a vállalatok fejlesztéséhez, hiszen tervezés híján eseti, átgondolatlan és hibás értékesítési és hirdetési döntések születnek.
Természetesen vannak olyan kivételes helyzetben lévő vállalkozások, akiknek felesleges bajlódniuk azzal, hogy lesz-e vevő a termékeikre. Gondolhatunk itt például a közbeszerzések borítékolható győzteseire vagy egy-egy multinacionális vállalat kizárólagos beszállítójára. A gazdaságban azonban nem ezek a vállalatok vannak szerencsére többségben.
Az alaposan elkészített terv felvázolja a sikerekhez vezető utat és megmutatja hogyan lehet megszerezni, megtartani és újból vásárlásra biztatni az ügyfeleket. Ha még nincsen marketingterved, vagy épp most készülsz felújítani azt, ezt a cikket nagyon értékelni fogod!
Az ideális marketingterv legalább 6+1 fejezetből épül fel:
A költségvetéssel, megtérüléssel foglalkozó fejezet egyúttal tartalmazhatja a kockázatokat is, ezért nem mindig érdemes külön fejezetbe foglalni.
A marketingterv összefügg a vállalkozások üzleti tervével. Magától értetődik, hogy egy üzleti tervnek is elemeznie kell a piaci viszonyokat, a fogyasztókat, a termékeket és szolgáltatásokat. Érdemes a marketingtervet egyszerre készíteni az üzleti tervvel, hiszen a két dokumentum rendkívül szorosan összefügg. Vannak azonban olyan pontjai egy marketingtervnek, ami részletesebben kifejt egyes elemeket. A marketing és értékesítési stratégia tipikusan olyan pontja a marketingtervnek, amit részletesebben ki kell dolgozni, mint egy üzleti terv esetében.
A vezetői összefoglaló a marketing stratégia elején található, de érdemes a tervezési folyamat legvégén megírni. Az összefoglaló a legfontosabb sarokpontokat tartalmazza és maximum egy-két oldal hosszú. Célja, hogy a vállalat vezetői és a marketingterületen kívül dolgozó munkavállalók is gyors képet kapjanak a teljes dokumentum elolvasása nélkül. Az alábbi pontokat nem szabad kihagyni belőle:
Számtalan típusú piacelemzést lehet írni. Nem feltétlenül az összetettebb elemzések a hasznosabbak, hiszen mindig szem előtt kell tartani a befektetett energia és a várható megtérülés közötti kapcsolatot. Az alábbiakban azokat a pontokat írom le, amiket érdemes átgondolni és a vállalkozás szempontjából lényeges és különleges elemeket mélyebben is elemezni. A marketingterv szorosan köthető a vállalkozás/projekt méretéhez. Felesleges ágyúval verébre lőni, de hibás gondolkodás az alultervezés is.
Minden vállalkozásnak tisztában kell lennie azzal, hogy kik a potenciális fogyasztói. A fogyasztók és fogyasztói csoportok azonosítása segít a marketingstratégia kidolgozásában, hiszen ismertté válik, hogy kiket érdemes megcélozni. A célcsoport alapján pedig azonosítani lehet az ideális marketing és értékesítési eszközöket.
Az alábbi fogyasztói tulajdonságokat például szinte minden vállalkozás mérlegelni szokta:
Ebben a fejezetben kell leírni a vállalkozás küldetését, ami gyakorlatilag a cég egymondatos bemutatását jelenti. A Marketing21 küldetése például: „online marketing megoldások segítségével növeljük a cégek bevételeit”. Ezután ki kell térni a konkrét üzleti célokra (bevétel, piaci részesedés, stb.), majd a cél eléréséhez köthető kulcsindikátorokat kell megtalálni (KPI).
Küldetés nélkül csak találomra lehet célokat kijelölni. A rosszul meghatározott célok pedig irreleváns kulcsindikátorokhoz vezetnek.
Ez a fejezet foglalkozik azzal, hogy hogyan közelítjük a KPI számokat? Az alábbi kérdéseket érdemes átgondolni:
A várható költségek és a várható bevételek tervezésekor érdemes a realitások talaján maradni és alapos kutatást végezni. Ha a számok nehezen becsülhetőek, akkor érdemes több lehetséges forgatókönyvet is vázolni (például egy optimista, egy pesszimista, és egy kettő közötti forgatókönyv).
Egy jó marketing stratégia nem követi a kincstári optimizmus hibáit, ezért kockázat elemzést is tartalmaz. Fontos, hogy a stratégia írója reális helyzetképet vázoljon fel, majd ha már átlátja a meglévő folyamatokat, akkor reálisan tervezze meg a várható eredményeket. Fel kell tenni például olyan kérdéseket is, hogy
Természetesen minden kockázatra nem lehet felkészülni. Ki gondolhatta előre például a Covid-válság megjelenését? Viszont egy reálisan tervező cég olyan marketing stratégiát tervez, ami számol a kockázatokkal (akár pozitív, akár negatív kockázattal is), majd a tervbe olyan számok kerülnek, melyek vázolnak legalább három változatot:
A marketing terv segít motiválni a munkatársakat a kvóták és célok elérésére, de túlzott elvárások esetében könnyen romboló hatása is lehet. A kollégáknak ugyanis csak akkor lesz sikerélménye, ha reálisan elérhetők a célszámok, így stresszmentes környezetben tudnak dolgozni. A kockázatkezelésnek köszönhetően pedig fel leszünk vértezve minden előre jelezhető kihívással szemben.
